Nagyszalontai Sinka István Kézműves Kör azzal a céllal alakult, hogy megőrizze és továbbadja a bihari térség gazdag kézműves hagyományait. A kör névadója, Sinka István, a „fekete bojtárként” ismert népi író és költő, aki műveiben a népi kultúra és az alföldi emberek világát örökítette meg – értékrendje és szellemisége máig iránytűként szolgál. ( Marika néni apja ismerte őket, mert egy helyen dolgoztak , így lehet biztosan tudni hogy Sinka tudott szalmát fonni már kisgyerekként, így lett az egyesület neve …)
A Nagyszalontai Sinka István Kézműves Kör ötlete több mint 30 évvel ezelőtt született meg Fekete Mária fejében. A békésmegyei népművészeti táborban tanulta meg a szalmafonás minden csínját. A sorsnak köszönhetően a hímzés szakkör, ahova Marika néni jelentkezett megtelt, így került közel a szalma és gyékényfonáshoz, ahol rájött, hogy az ott szerzett tudást a nagyszalontai gyerekekkel is meg tudja osztani.
Először a saját otthonában vártak a kicsiket, ahol önerőből beszerzett szalmával csuhéval, gyékényen mutatta meg a kézműves lépéseket. Minden elkészített szalmacsodához járt egy zsíros kenyér, törődés, tanítás. Ez nem csak délutáni elfoglaltság volt, hanem identitástudat, hagyomány őrzés, „nagyanyáink örökölt tudás adjuk tovább” ahogy Marika néni is mondta. Ehhez a körhöz már a legelején, V. osztályos korában, csatlakozott Bondár Hajnalka is, az egyesület mostani vezetője.
Kézműves Kör hamar kinőtte Marika néni otthonát és beköltözött a Magyar Házba, ahol már nyári táborokat is szervezhettek kicsiknek és nagyoknak. A gyermekek itt ismerkedhettek meg a más kézművesekkel, lószőrékszer készítőkkel, fafaragókkal, bőművesekkel, üvegfestőkkel, keramikusokkal. Marika néni áldozatos munkájának köszönhetően a kis érdeklődök eljutottak számos népművészeti táborba, ahol „világot láttak” és tovább tanulhattak és kipróbálhattak más kézműves tevékenységet is. Marika néni Bondár Hajnalkában látta meg a jövőt. A kézműveskör fejlődésének legelején már berakta őt oktatónak és bíztatta őt, hogy mi hamarabb szerezzen diplomákat e téren. Így Hajnalka Marika néni nyomdokaiba lépve Békéscsabán szakmai diplomát szerzett Szalma, csuhé és gyékény fonásból, idővel Népi játszóház vezetői diplomát és Szalma-csuhé fonó okatatói diplomával is gazdagodott. 2016 már hivatalosan is átveszi a Sinka István Kézműves Kör vezetését és jelenleg a Zilahy Lajos Művelődési Házban folytatja a tevékenységet. Hajnalkának már 30 éves tudás van a kezében, mindent Fekete Máriától tanult, így bármihez kézműves technikához is nyúl, van hozzá tehetsége. A gyerekekkel való foglalkozások során nagy hangsúlyt fektet a gyakorlati tudás átadására, a közösségi alkotás élményére, valamint arra, hogy minden résztvevő közelebb kerüljön a saját kulturális gyökereihez.